A Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke úgy látja, a háború után ukrán részről elengedhetetlen a múlttal való őszinte, nem egyoldalú szembenézés. Interjúnkban szó esik az orosz-ukrán háborúhoz vezető okokról, a doni katasztrófáról, valamint a kárpátaljai magyarok helyzetéről is.
Nyolcvan éve történt a doni katasztrófa, melynek során több mint 100 000 magyar katona vesztette életét. Történelmi távlatból nézve hogyan ítéli meg a 2. Magyar Hadsereg tragédiáját?
A tragédia ott kezdődött, hogy Magyarország belépett a II. világháborúba a náci Németország szövetségeseként. Magyar katonáknak semmi keresnivalójuk nem lett volna Oroszországban, egy idegen érdekeket szolgáló hódító háborúban harcolva. A háborúba lépés legfőbb oka pedig a trianoni békediktátum, az akkor elveszített területek egy részének visszatérésére kapott ígéretek, valamint a kommunista diktatúrától való félelem volt.
Mennyire fontos volna, hogy az emberiség eljusson odáig, hogy igazságos országhatárokat tudjon kijelölni, méltányosabban ossza szét a Föld anyagi javait, gyógyítsa az elmúlt korok sokféle igazságtalanságát!
Évtizedekkel a második világégés borzalmai után az európai kontinens békéjét megtörte az orosz-ukrán háború. Lehet az egyháznak szerepe a béke előmozdításában?
A háborút kirobbantó feszültség egyik alaptényezője az volt, hogy 2018. december 15-én – Porosenko nyugatbarát ukrán elnök erős háttértámogatásával – ukrán egyházi vezetők, akik addig a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox érsekséghez tartoztak, egy Moszkvától független ortodox egyházat hoztak létre, amelyet 2019. január 5-én a konstantinápolyi pátriárka el is ismert önálló (autokefál) egyháznak. Jelenleg a Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyháznak mintegy 11 ezer, a függetlenné vált ukrán ortodox egyháznak pedig nagyjából 7 ezer temploma van. A szakadás előtti években igen sok ortodox papot megfigyeltek oroszbarát magatartásuk miatt, egyeseket be is börtönöztek. Mindezek azt mutatják, hogy jelenleg az ortodox kereszténység nemigen tud a kiengesztelődés és a béke előmozdítója lenni Ukrajnában.
Imádságokkal, békefelhívásokkal, szimbolikus gesztusokkal (pl. a 2022-es nagypénteki keresztút 13 állomásánál egy orosz és egy ukrán asszony együtt vitte a keresztet), a közvetítés újra és újra való felajánlásával igyekszik megállítani a vérontást és a pusztítást, eddig sikertelenül. Magyarországon is több helyen – így például a Szent István Bazilika előtti téren – sokan, újra és újra imádkoztak és imádkoznak a békéért.
Hívok és bátorítok mindenkit, csatlakozzunk ezekhez az imádságokhoz! Kiáltsunk Istenhez a szív békéjéért, családjaink, hazánk, Ukrajna és az egész világ békéjéért!
Az Oroszország és Ukrajna közötti árok jelenleg betemethetetlennek tűnik. Mit gondol, hogyan tud majd a jövőben egymás mellett élni a két nemzet?
egy hiteles történelemkép kialakítása és oktatása az iskolákban, a nemzetiségi nyelvek, különösen is az orosz nyelv teljes jogú használatának biztosítása, a nemzetiségi nyelvű oktatás és kultúra támogatása. Nagyon fontos volna a két ortodox egyház közötti megegyezés is. Szükség lenne az ország orosz és ukrán népessége közötti kiengesztelődés nagy, szimbolikus gesztusaira. Minden bizonnyal hosszú évtizedeket igénylő gyógyulási folyamatok ezek.
Jól látszik, hogy a háború a Nyugat és Oroszország szakítását is magával hozta. Megfelelő válasz az orosz agresszióra a kapcsolatok teljes körű felszámolása?
Az oroszbarát ukrán elnökök megbuktatásának és a háború kirobbanásához vezető feszültség fokozásának egyik célja Oroszország és Európa egymással való szembeállítása, és ily módon
Európa számára a háború mielőbbi befejezése, a háború után pedig mind Ukrajnával, mind Oroszországgal a kapcsolatok újraépítése az elérendő cél.
Ön több ízben járt és szolgált Kárpátalján. Milyennek látja a kárpátaljai magyarok kilátásait a háború árnyékában?
A kárpátaljai magyarság hite, vendégszeretete, jósága mindig megrendített. A kis közösségek rendkívül szoros kötelékekkel kapcsolódtak össze, igyekeztek segíteni a rászorulókon, az egyedül maradt időseken. Öröm volt ezt látni. Jelenleg nagy nehézségek vannak ott, és jelentős az elvándorlás. Sok helyen már csak az idősek maradtak otthon, a fiatalok Magyarországra, vagy még nyugatabbra vándoroltak ki.
Adjunk meg minden lehetséges segítséget a maroknyi, megmaradt közösségeknek, hogy a háború okozta nélkülözéseket átvészeljék, a náluk menedéket talált családokat segíteni tudják, hogy megőrizhessék anyanyelvüket és őseik hitét!
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Az ukránok szerint meglepték az oroszokat és több irányból is támadnak.
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
„Túl kell jutnunk ezen a háborún” – hangsúlyozta Donald Trump.
